X7 Elliptikus Crosstrainer, Ellipszis tréner, 150kg terhelés

X7 Elliptikus Crosstrainer, Ellipszis tréner, 150kg terhelés.

Átvétel személyesen!

Érdeklődni telefonon!

Többszínű kijelző
Kényelmes belépő magasság
Integrált Pulzus öv vevő
Stabil géptest
Felsőtest edző karok
Cseppálló monitor
Szállítási görgők
Tápegység tartozék
Többfunkciós lcd vezérlő
Alkalmas Pulzus öv használatára
150kg terhelhetőség
8kg lendkerék
Saját tömeg: 59kg
wattprogram, pulzusprogram, hegyprogram..
A fizikai aktivitás élettani szempontból elsősorban izommunkát jelent. Azok a működésbeli változások, amelyek sportoláskor vagy bármilyen más munkavégzés során lejátszódnak, mind-mind a fokozott izommunkát szolgálják. Ahhoz, hogy a vázizmok nagyobb erőkifejtésre legyenek képesek, növelni kell anyagcseréjüket, ami a biológiai oxidáció gyorsítását jelenti. Ehhez az izmoknak több tüzelőanyagra és az égéstermékek (pl. szén-dioxid) hatékonyabb, gyorsabb elszállítására, valamint több oxigénre van szüksége. A tüzelőanyag-ellátást a vérben oldott tápanyagok révén a vérkeringés, az 0 pedig a légzés biztosítja. Ennek megfelelően leglátványosabb módon a keringési és a légzési szervrendszer reagál az izomaktivitás fokozódására. A rendszeres igénybevétel következményeként hosszabb távon maguk az izmok is szemmel látható módon változnak. Mind az izomrostok száma, mind az egyes izomrostok vastagsága növekszik, és e két tényező együtt növeli az izmok tömegét, a test izmosabbá válik. A testedzés hosszú távú hatásai annak köszönhetőek, hogy a rendszeres terhelésnek kitett szervezet olyan tartalékokat halmoz fel mind a testfelépítés tekintetében (pl. izomtömeg-növekedés), mind pedig biokémiai értelemben (pl. az anyagcsere-folyamatok gyorsítása, fokozott enzimtermelés), amelyek révén bármikor képes lesz hamarabb és egyben hosszabb ideig reagálni a megnövekedett terhelés által támasztott igényekre. A testmozgás hatására tehát növekszik a szervezet fizikai teljesítőképessége és erőnléte.
A rendszeresen mozgó emberek szervezetében az általános anyagcsere-folyamatok gyorsabban zajlanak le, hamarabb kicserélődnek a tápanyagok és a végtermékek, mint azoknál, akik nem sportolnak. A fokozott készenléti állapot jótékony hatású az összes szervrendszerre: az élénk vérkeringés lassítja az érelmeszesedéshez vezető folyamatokat, a csontok anyagcseréjének növekedése erősíti a vázrendszert. Mind a szívizom, mind pedig a vázizmok erősödnek, így ellenállóbakká válnak az esetlegesen váratlanul jelentkező nagyobb terhelésekkel szemben is. A vérkeringés és a perctérfogat növekedése folyamatos ösztönzést jelent az immunrendszer számára, növeli a szervezet ellenálló képességét.
Fizikai terheléskor függetlenül annak természetétől, tehát hogy munkavégzés, sportolás vagy más céllal történik az erőkifejtés a szervezet egésze az átlagosnál aktívabb állapotba kerül. Az idegi és hormonális szabályozásban szimpatikus túlsúly jön létre, és ennek megfelelően alakul a különböző szervrendszerek működése. Szimpatikus hatásra szaporábbá és erőteljesebbé válik a szívverés, nő a vérnyomás, a vázizmokban értágulat, a zsigerekben (bélcsatorna, vese stb.) érszűkület jelentkezik. A vázizmokon keresztül ezért időegység alatt nagyobb mennyiségű vér áramlik át, ugyanakkor a zsigeri szervek vérellátása és működése csökken.
Hosszú távon a rendszeres sportolás a szívizom megvastagodáshoz vezet, ami erőteljesebb összehúzódást tesz lehetővé. Ez megnöveli a nyugalmi szívműködés hatásosságát is, tehát ugyanazt a vértérfogatot az edzett szív kevesebb összehúzódással is képes megmozgatni. Emiatt a rendszeresen sportoló szervezet szívveréseinek száma nyugalomban rendszerint alacsonyabb az átlagosnál. Az élettani középértéknek tekinthető 72-75 percenkénti szívveréssel szemben, a sportolók szíve ugyanezt a munkát percenként akár 50-60 közötti összehúzódással is képes elvégezni. A terhelés felléptekor így még bőséges tartaléka marad a szervezetnek ahhoz, hogy erőteljesen növelje a vázizmok fokozott működéséhez szükséges keringő vér térfogatát.