Hogya György Adatok Veszprém város temetőinek történetéhez

Megkímélt, szép állapot.

Hogya György Veszprém város helytörténeti kutatója újabb kötetében az emberi sors utolsó stációjának helyi emlékanyagát írta meg: a város temetőinek történetét. Kultúránk részei ezek: benne őrződnek létünk elmúlt évszázadai, évezredei azzal a megkülönböztetett kegyelettel, amelyben ott van elődeink tisztelete, a hagyományok őrzése.
A temetők közös egyéni emlékezések színhelyei, ahol a valaha élt egyszerű polgárok és a neves személyiségek emlékjelei az elmúlt idők mementóiként figyelmeztetik az élőket létük végességére.
Minden sírkert kulturális örökség, amely magán viseli a társadalmak, korok jeleit, azt az emberi viszonyt, amely az emberi élet múltját folytonosan átmenti a jövőnek: bazilika, altemplomok, katonai emlékhelyek, sírboltok, emlékoszlopok, emléktáblák, jeles műalkotások vagy éppen jeltelen, egyszerű sírok őrzik Veszprém polgárainak egykori földi létét.
A szerző a mai temetőket mutatja be, amelyek a közeli évszázadok társadalmi szokásai szerint alakultak ki: településrészenként, s vallások szerint elkülönülve vették körül a várost. De elődeikként tarthatjuk számon a csak régészek által feltárható avar- és honfoglaláskori temetőket, s a késő középkor templomok körüli temetkezéseit.