Napkollektor vezérlő, hőfokkülönbség kapcsoló

Hőfokkülönbség kapcsoló + vízszint érzékelő, DIN sínre szerelhető. A napkollektor vezérlés két szenzor közt mért hőfokkülönbség alapján ad kontaktust.

A vezérlő napkollektoros rendszer vezérlésére vagy puffer tartállyal kiegészített fűtési rendszer vezérléshez használható, két szenzorral és két kimenettel rendelkezik. A menüben külön megadható a keringtető szivattyú be és kikapcsolásának értéke, a két szenzor által mért hőmérséklet különbsége alapján.
Ha ez a hőmérséklet különbség nem tudja elérni a szivattyú bekapcsolási hőfokát, akkor megadható, hogy mekkora hőmérsékletnél adjon jelet a fűtés kimeneten.
A napkollektor vezérlő a szivattyút tovább működteti 100°C-felett is és a hőmérsékletet továbbra is kijelzi, azonban ha a magas hőmérsékleti zóna és az alacsony zóna között mért hőfokkülönbség 100°C fölé emelkedne, akkor leállítja a szivattyút.
Első lépésnek ha van fűtés rásegítés meg kell adnunk, hogy mekkora hőmérsékletet szeretnénk tartani a puffer tartályban. Ha nincs pótfűtésünk, akkor ezt a kimenetet felhasználhatjuk egy 2 x NO kontaktú segédérintkező segítségével, így a beállított hőméréskelt szerint korlátozhatjuk a puffer/ medence hőmérsékletét.
Második lépésként az alábbi kérdésekre adható parancs:
Hány fokos hőmérséklet különbséggel indítsa el a szivattyút?
Hány fokos hőmérséklet különbséggel álljon le a szivattyú?
Hány fokos puffer hőmérsékletnél álljon le a pótfűtés?
Hány fokos puffer hőmérsékletnél induljon el a pótfűtés?
Érzékelni képes az alacsony és a magas vízszintet. Ha a vízszint alacsonyra süllyed automatikusan nyitja a töltő szelepet és ha eléri a felső szintet akkor lekapcsolja a töltést. Ha nincs szükségünk erre a funkcióra, akkor kikapcsolható.
Közkedvelten használják:

1. A puffert egy faelgázasító kazánnal szeretnénk felfűteni és kiegészítésnek egy elektromos fűtőpatront használnánk. A pufferben 40°C-os vizet szeretnénk tárolni, ezt hozzárendeljük az alacsony zónához (szenzorhoz). Beállítjuk a szivattyú bekapcsolási hőfokkülönbségnek 20°C-ot és a kikapcsolásának 1°C-ot; az elektromos fűtés bekapcsolásának 10°C-ot, kikapcsolásának 5°C-ot. A szivattyú akkor indul ha a két szenzor közti hőfokkülönbség eléri a 20°C-os hőmérsékletet, és akkor áll le ha a hőfokkülönbség a két szenzor között már csak 1°C; a fűtőbetét 30°C-on bekapcsol és 45°-on kikapcsol. A termosztát csak abban az esetben kapcsol, ha a két szenzor közötti hőfokkülönbség elérte a beállított értéket.

Kiegészítő fűtés nélkül az alacsony zóna értéke lényegtelen, mivel ha alatta is megvan a két szenzor hőfokkülönbsége, indítja a szivattyút.

2. Medence fűtéshez ha nincs napsütés, nem hűti vissza a keringetett vizet és ciklikussá teszi a vízforgató működését (energiatakarékos). Működési elve, hogy ha teraszon vagy tetőn helyezi el, visszacsapó szeleppel a szolár szőnyegből nem folyik vissza a víz és ott megmelegszik, a magas zóna érzékelője a csatlakozó idomjába építhető. Az alacsony szenzor a medence leeresztő csonkjába építhető, ami érzékeli a víz hőmérsékletét a medencében. Ha a fűtőszőnyegben lévő víz például 3°C-al meghaladja a medence hőfokát, indítja a szivattyút, majd lehűlve 1°C-os hőfokkülönbséggel leállítja a szivattyút.

Megfelelő fűtőfelület és hatékony keringetés mellett előfordulhat, hogy a medence vize túlmelegedne 36°C-nál. A szivattyú és a pótfűtés (NO állású mágneskapcsolóval kombinálva) a szivattyú csak akkor fog működni, ha pótfűtés és a szivattyú kimenet egyszerre adja a jelet. Vagyis 35°C-ra állítva a medence hőfokát, és a pótfűtés be/ki kapcsolási értékét 1°C-ra állítva, 36°C-os medence hőmérsékletig engedi a fűtőszőnyegben keringeti a vizet és 34°C-ra történő csökkenésével újra engedi fűteni a medencét.