Veszprém vármegye összeírásai 1696, 1715, 1720

A könyv megkímélt, szinte új állapotban van.

Különös, szokatlan időutazásra invitálja olvasóit ez a könyv. Nem kalandos útra, nem is az izgalmak hónába. Szereplői sem hősök, zsarnokok vagy kalandorok. Ez a könyv sokkal érdekesebb, rejtélyesebb és életszerűbb megannyi népszerű filmnél, lektűrnél. Ez ugyanis szülőföldünkről és őseinkről szól, azaz szinte rólunk íródott. Pontosabban: eleink históriájának egy igen kényes szakaszáról, a Haza egy darabjának történetéről egy sorsformáló korszakban.
Vajon mi lehet oly érdekfeszítő egy gazdasági célzatú leírásban, miért lenne vonzó rég elfeledett halandók nevének szakadozott felsorolása? - kérdezhetné bárki, ha belelapoz a kötetbe. Nos, aki értőn nyúl a könyvhöz és nem sajnálja a fáradságot elmerülni soraiban, kincset lel az benne. Jobbágyfalvak és mezővárosok utcáit járhatja képzeletben, bepillanthat általa egy-egy parasztportára, észreveheti a szántóvető, a szőlőművelő\ a mesterember munkálkodását, mérlegelheti boldogulását, kilátásait. A számok mögött megláthatja a tettre kész, az alkotni vágyó, bár sokszor csak vergődő embert - amilyenek magunk is vagyunk. Aki eltöpreng az olvasottakon, egy hosszú hányatott korszak utáni világ légkörét, egy romokat eltakarító és helyükbe újat építeni kész kor miliőjét, a későbbi sikereket megalapozni hivatott idők hangulatát érzékelheti. Déja vu érzése támad az embernek.
Aki ismeri Veszprém vármegye címerének történetét, tudja, hogy a címer 1572-es megalkotásától 1836-ban történt módosításáig egy markáns ábrázolású csertölgy állt a pajzson. Egy olyan fa, amelynek törzsét már többször kivágták, ám szívós gyökereiből újra és újra kihajtott. Successa virescit! Igen, a megnyesett fa kizöldül, ha van benne élet, és ha féltőkezek ápolják. Bizonyos, hogy az öreg cser a Bakonyerdő megújulásának titkát rejti, és nem kétséges, hogy a szimbólum népünk kiapadhatatlan életerejére utal.

Tartalom
Ajánlás 5
Bevezető 7
Veszprém vármegye 1696. évi összeírása 17
Mottkó Ferenc szolgabíró járásában (Felső járás) 19
Kun János második szolgabíró járásában (Középső járás) 40
Luka Benedek harmadik szolgabíró járásában (Alsó járás) 59
Következnek a mezővárosok, a várak és az ország rendjeinek bejelentendő helyek 78
Össze nem írt, de régtől fogva mindig a vármegyében taksált, kurialista nemesek által művelt, idegen szőlőhegyeken némi szőlőt birtokló nemesi helységek Veszprém vármegyében
A harmadik járás lakóinak különleges terheiről 109
Veszprém vármegyében az előbb részletezett összeírásból ilyenképpen számíthatók ki a porták 111
Összegzés 119
Veszprém vármegye 1715. évi összeírása 121
Felső járás (Pápa mezővárostól) 123
Alsó járás (Szentgáltól) 162
Középső járás (Padragtól) 206
Veszprém vármegye 1715. évi összeírásának kivonata 229
Veszprém vármegye 1720. évi összeírása 235
Mezővárosok 237
Felső járás (Kovácsitól) 268
Középső járás (Nyárádtól) 291
Alsó járás (Barnagtól) 309
Veszprém vármegye 1720. évi összeírásának kivonata 342
A földek, rétek és szőlők nagysága és hozama Veszprém vármegyében 346
Veszprém vármegye kedvező adottságai 346
Veszprém vármegye kedvezőtlen adottságai 349
Az 1720. évi összeíráshoz csatolt egyéb mellékletek 353
1. Általános megjegyzések Veszprém vármegye összeírásához 355
2. Vecseszékre vonatkozó források 355
3. Szentgálra vonatkozó források 356
4. Veszprém vármegye kuriális helységei 357
5. Veszprém vármegye küldöttének kérvénye az adóterhek mérséklésére 358
Fogalomtár 359
Ajánlott irodalom 365
Helynévmutató 367