Veress D. Csaba : A három Pécsely története

A könyv megkímélt, szinte új állapotban van.

Talán első olvasásra furcsának tűnik e könyv címe! A három Pécsely története! Pedig így van: három - és mégis egy - község történetét tartja a kezében a T. Olvasó!
Ugyanis kezdetben - valamikor a XI-XIII. században - egyetlen Pécsely nevű falucsoport terült el abban a térségben, ahol ma Kispécsely-puszta (Klára-puszta), Nagypécsely és Nemespécsely községek találhatók. Sőt, a közvéleményben olyan nézetek is élnek, hogy öt hajdani település olvadt össze az elmúlt évszázadok során. Ez nem kizárt - s talán az ószláv "öt" szó rejtőzik a falu nevének régi formájában! Mert valóban több faluhelyet emlegettek a középkori források: emlegették az egytagú "Pécsely" formában, említették "Nagypécselynek" (ami egyértelműen azonos a mai Nagypécsely községgel), emlegettek egy Alsó-Pécsélyt (ami viszont nem más, mint Kispécsely, a mai Klára-puszta), továbbá szóba került Felső-Pécsely is, ami am ai Nemespécsellyel azonos. Bakfalva (vagy Bakófalva) is a mai Nagypécsely közelében terült el, de már a XV. század végére eltűnt!
Minden valószínűség szerint a hajdani - királyi és királynéi birtokokat egységesen megnevező - Pécsely a XIII-XIV. századi birtokadományozások, birtoklások jóvoltából bomlott fel, s kapott egymástól megkülönböztető neveket.
A török háborúk derekára - a XVII. század elejére - már csak két falunév élt: Nagypécsely, valamint annak egyik részét képező Felső-pécsely, melyet 1696-tól Nemespécselynek kezdtek nevezni. Kispécsely viszont teljesen eltűnt.
Nagypécsely és a Felső-pécselyből nevet változtatott Nemespécsely a XVIII-XIX. század folyamán párhuzamosan élte életét, bár az úrbériség számos szállal kötötte őket egybe, s határukat még a XVIII. században is csak nagy üggyel-bajjal igyekeztek szétválasztani!

Nemespécsely és Nagypécsely nem nemesi rendű lakossága és vagyoni helyzete az 1840., valamint az 1843/44. évi összeírások alapján 171
A nemespécselyi nemesi közösség (communitas) és közbirtokosság (compossessoratus) a francia háborúktól a polgári forradalomig (1815-1847) 175
Népesség és iskolaügy 1792 és 1847 között 179
A polgárosodás útján (1848-1949)
A polgári forradalom és a szabadságharc korszaka (1848-1849) 193
A nagy birtokrendezés korszaka 1853-1864 között; a feudalizmus végleges felszámolása 194
Népességi és kulturális helyzet az önkényuralom korában (1850-1866) 204
A két Pécsely község gazdálkodása a polgári-tőkés viszonyok között (1867-1918) 211
Felekezeti, népességi, iskoláztatási viszonyok a két Pécsely községben 1867-1918 között 216
Az első világháború (1914-1918), és a két világháború közti két évtized (1919-1941) 223
Nemespécsely és Nagypécsely a második világháborúban (1941-1945); az egységes Nemespécsely község megalakulása (1942) 231
A nagy remények korszaka Nemespécselyen (1945-1949) 238
A totalitárius államhatalom falun
Pécsely gazdasági és társadalmi élete az 1950-es években (1950 és 1956 között) 245
Népességi, iskolai és művelődési helyzet 1948-1956 között 255
A forradalom eseményei Pécselyen 1956 októberében 257
A "Kádár-korszak" harminc esztendejének első másfél évtizede (1957-1975)
Gazdasági-társadalmi helyzet 1957 és 1966 között 265
Népesség, iskoláztatás, egészségügy 1957 és 1966 között 272
A Pécsely-Vászoly közös tanács időszaka (1966 után): társadalmi-gazdasági helyzet 276
Felekezeti viszonyok 1950 után 281
Népesség, iskoláztatás, művelődés, egészségügy, ipar 1966 és 1975 között 283
Zárszó
Függelék
Pécsely dűlőnevei a XVIII-XX. században 299
A tsz 1959. évi alapító tagjai 301
Rövidítések 303
Jegyzetek 307
Rezümé 317
Tartalom 321