Cúth János A magyar katonai vitézség évezredei. A harcterek magyar dal

Cúth János
A magyar katonai vitézség évezredei. A harcterek magyar daliái.

Megkímélt, szinte új állapotban.

A magyar katonai erények lényegét, s a magyar katona történelmi küldetéstudatát jellemzi a fenti idézet. Így élt, így harcolt, s így halt meg, ha kellett, a magyar katona a vérzivataros magyar történelem évszázadaiban. Igen, az ő legendás áldozatukra épül a magyar Haza, múltunk, jelenünk és jövendőnk. Éppen ezért hiánypótló mű Cúth János újságíróé, a magyar katonai dicsőség és hősiesség évezredeiről. Nem tévedés az időmegjelölés, hisz a szerző hűen magyar gesztáinkhoz, krónikáinkhoz a mezopotámiai (sumer) Nimród király (Kr. e. 4-3 évezred) életének felidézésével kezdi magyar történelmi barangolását az időtlen múltban. S mivel meggyőződéssel vallja a szkíta-hun-magyar azonosságot, ezért a keleti szkíta-pártus győzelmektől kezdve, Atillán, a hun nagykirályon át egészen Árpád vezérig ível a szerző történeti-írói látóhatára.

A kezdetektől a máig annyiszor került veszélybe a Haza, a magyarság önálló állami léte, de a magyar katonavirtus, lovas katonanépünk hősi vitézsége mindmáig megtartott bennünket. Hadművészetünk, Európában egyedülálló harcmodorunk és a magyar katona közismert bátorsága, hősiessége mindig megtartotta a Hont, ahogy Árpád nagyvezér és fiai véráldozata a híres pozsonyi csatában (907.július 3-7), amely nélkül ma nem beszélhetnék magyarságról Megcsonkítva, szétszaggatva, megfogyatkozva, de Magyarország ma is él, jelen van a történelem porondján, s joggal bízhat és remélhet a történelem Istenének megtartó és mindent helyreállító irgalmában.