Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza

A könyv a legelején ajándékozási bejegyzést tartalmaz, amúgy megkímélt, nagyon szép állapotban van.

A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 15 - Ismertető: Tisztelt Olvasó! Közeledve a XX. század végéhez, a harmadik évezred beköszöntéhez, egyre sűrűsödtek a magyarság múltját reprezentáló jeles ünnepek: a honfoglalás millecentenáriuma, az államalapítás 1000, a kereszténység 2000 éves évfordulója. Az ünnepekhez kötődve majd minden településen felerősödött a múlt megismerésének, feltárásának igénye. A magyar millennium évében szinte nap mint nap megjelenik egy-egy település múltját feldolgozó helytörténeti kiadvány, a múltat felidéző fényképsorozat. Tanúságtétel arról, hogy az e tájon élt és élő, alkotó ember a településéért mit tett és tesz. Több ez, mint pillanatok összessége. Világégés, romok; hősies újrakezdés, újjáépítés; új településrészek, ipartelepek kialakulása; pusztulás-gyarapodás. Örökségünk megőrzése, megújítása és továbbvitele mindennapunk kötelessége.
Mert jövő nincs múlt nélkül. Aki a múltat nem ismeri és nem becsüli, abból hiányzik a szűkebb haza szeretetének forrása, a nehézséget is vállalók elkötelezettsége. A múltról nem tehetünk, nem is tudtuk és tudjuk befolyásolni, de az már rajtunk áll, hogyan formáljuk jövőnket, hogyan tudunk alkalmazkodni a felgyorsult világhoz, a bennünket körülvevő körülményekhez. Berhida Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 1998-ban kezdeményezte a település több mint 910 éves történetét feldolgozó, átfogó, tudományos igényű helytörténeti kiadvány elkészítését. Már korábban is felmerült ennek igénye, de anyagiak hiányában megvalósulása késedelmet szenvedett. Voltak részeredmények: elkészült a peremartongyártelepi iskola 75 éves történetének feldolgozása, papírra került a helyi sportmúlt, megírták a Lakath János gróf alapítványtétele eredményeként létrehozott első óvoda történetét, s kísérlet történt a felekezeti iskolák múltjának feldolgozására. Nem kis feladatra vállalkoztak a szerzők, valamint Lichtneckert András szerkesztő, amikor elfogadták felkérésünket. Mert a feltárt leletek alapján bizonyított, hogy már a rómaiak által is lakott település volt itt Cimbrianae néven. Berme van a település az 1082-re keltezett. Szent Lászlónak tulajdonított oklevélben is. Berenhyda a XV. században oppidum (mezőváros) jellegű település. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát 1461-ben említik először. A magyar rendek az ország három részre szakadása idején, 1532-ben itt tartották gyűlésüket. 1920-tól 1950-ig nagyközség, mely címét 1971-től ismételten visszakapta.- További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom:
Lajosfalvi József: Előszó 5
I. Régészeti korok 7
Regenye Judit: Őskor 7
K. Palágyi Sylvia: Római kor 13
II. Középkor 21
A helységnevek eredete 21
A veszprémi káptalan és a kovácsiak harca Bercsenért 23
A veszprémi káptalan és a pétiek küzdelme Kálozért és Túzoktelekért 26
A berhidai kistemplom 28
A Kovácsiért és Bercsenért folytatott per 31
Berhida a veszprémi püspökség uradalmában 37
Malomjövedelmek a veszprémi káptalan birtokain 41
III. Török kor 47
A portaösszeírások adatai 47
A török adója 52
Úrbéresek a palotai váruradalomban 58
Berhida a Huszár, Radványi, Keresztes, Boronkay családok birtokában 65
A nemesi szabadság megszerzése Peremartonban 70
IV. A Rákóczi-szabadságharctól
a polgári átalakulás kezdetéig 81
A népesség és a megélhetési feltételek 81
A peremartoni nemesség 1711-1759 85
Peremarton telepes község 100
A berhidai nemesi közbirtokosság a XVIII-XIX. században 111
A berhidai jobbágyság 127
Kiskovácsi jobbágyi-nemesi társadalma 137
A szőlőművelés és a szőlőhegyi önkormányzat 145
Céhes szervezetek a XVIII-XIX. században 165
V. 1848-49 helyi vonatkozású eseményei 181
VI. Népi kultúra és népi társadalom 191
Hagyományos építkezés és gazdálkodás (Selmeczi Kovács
stb...