130 éves az ajkai szénbányászat - 30 éves a Bányászati Múzeum

A könyv megkímélt, szép állapotban van.

130 éves az ajkai szénbányászat - 30 éves a Bányászati Múzeum

Az 1867-es kiegyezés időszaka körüli kedvező gazdasági és politikai körülmények között alakult ki az ajkai bányászat. A környékén talált értékes nyersanyagok, mint a barnakőszén, mangán és bauxit kitermelése és feldolgozása tette a falusi Ajkát iparvárossá.

1865-ben Puzdor Gyula földbirtokos nyitotta az első bányatelket. Megbízásából Hantken Miksa, korának egyik legkiválóbb geológusa végzett kutatásokat, aki megállapította, hogy a krétai korú szénképződmény, amit talált nagy jövőt jósol a szénbányászatnak. Igaza is lett: többszöri tulajdonosváltás, államosítás és összevonás után végül a bányaterületet utolsó tulajdonosa, a Bakonyi Erőmű 2004-ben zárta csak be.

A bánya folyamatos fejlődése miatt hamarosan kialakultak a bányász lakótelepek, a Viktor telepen a 40-es években még kórház is működött. A kulturális élet is pezsgett, a 20-as évektől működött az olvasókör, amely mulatságokat és színielőadásokat is szervezett. 1924-ben alakult meg a Bányász Zenekar, ami a mai napig működik. A sportra is nagy hangsúlyt fektettek, már 1914-ben megalakult a Csingervölgyi Turista Szakosztály, ami a Veszprém megyei Turista Egyesülethez tartozott. Ezen kívül számos egyéb csapat - foci, kézilabda- és kör működött rövidebb-hosszabb ideig a bányászok közösségében.

Az ajkai bányászat kezdetének 100. évfordulójára felújították a bánya egyik legrégibb részének, a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin szállítóaknának megmaradt gépházát, az aknaházat, a kis kovácsműhelyt és az egykori transzformátorházat ez lett a múzeum alapja. A következő évtizedekben hozták létre a szabadtéri gépparkot itt láthatjuk azt a csillét, amiben az utolsó szénszállítmányt hozták fel 2004-ben - és a múzeum egyik különlegességét, az 54 méter hosszú, bejárható tárót is.