Román György: Tél farost, olaj (100 x 70cm) 1978

Román György: Tél farost, olaj (100 x 70cm) 1978
Román György: Tél c. festményének jobb alsó sarkában egy picurka fenyőfa képviseli a reményt. Az arctalan, (minden embert) képviselő pár a tar ágakba kapaszkodik. A női alak kezében az angyal mutatja az utat
Ár: 1,3 millió
Eredeti: Igen
Szignózott: nem
Kiállítva egyszer volt, a dátum megtalálható Kolozsváry Marianna: Román György albumában a kiállítás helyével együtt.
A kisgyermekkorában egy darabig járóképtelen művész az ablakból, tehetetlenül nézegetve fedezte fel magának a világot. Ad hoc jelleggel, a gyermeki fantázia mentén nyert értelmet környezete. Ebből az ablakból indult különleges látásmódja, ahogy a világot értelmezte, az elesettségből szemlélve, hiper érzékenységgel és a legmélyebb humánummal. Ő ebből az élete végéig megőrzött gyermeki tisztaságból, ha úgy tetszik ebből az ablakból tekintett a világra és látta, s művészetével láttatta a bűnöket.
Festményén megmutatja, amit ő különleges erkölcsi tisztaságából adódóan meglátott, hogy láthassuk mindannyian.

Román György tudta, hogy saját belső világa és az emberek közti szakadék túlságosan nagy. De a csend fogságából vágyott a megértésre, s küzdve próbált eljutni valóságos világunkhoz. Ám csodás belső rendjének humánumát, művészetének tisztaságát figyelembe véve, kissé szégyenkezve azt is kérdezhetnénk: mégis nem nekünk kellene-e küzdenünk, hogy közelebb kerülhessünk műveinek szinte fauve módon vad színvilágához és csaknem szürrealista álomvilágához.