Schindler listája / VHS kazetta

Egyetlen ember is képes lehet arra, hogy a körülmények ellenére megváltoztassa a dolgok menetét. A mondás igazát mi sem bizonyítja jobban, mint Oskar Schindler története. Steven Spielberg nem sokkal a megjelenése után elolvasta az ausztrál Thomas Keneally regényét, mégis tíz évnek kellett eltelnie, hogy elég érettnek tartsa magát a Schindler listája filmre vitelére. A film főhőse, Oskar Schindler született üzletember és szerencsejátékos. A II. világháború legelején elkerül a megszállt Lengyelországba, és azonnal megérzi, milyen hatalmas üzleti lehetőségek nyílhatnak meg előtte.

Baráti kapcsolatok és némi ügyeskedés révén megszerez magának egy gyárat, a Deutsche Emailware Fabrikot, és nem győz eleget tenni a beözönlő megrendeléseknek. Könyvelője, Itzhak Stern rábeszéli, hogy minél nagyobb számban foglalkoztasson zsidókat, így nemcsak olcsó munkaerőt talál magának, hanem segíthet a koncentrációs táborokban szenvedő embereken is. A gyár hamarosan a zsidók egyetlen menedéke lesz. 1944-ben a nácik az Endlösung, azaz a zsidókérdés végső megoldása jegyében bezáratják a helybéli táborokat, és a rabokat Auschwitzba és Treblinkába, vagyis a biztos halálba akarják küldeni. Schindlernek gyorsan lépnie kell, ha meg akarja menteni a munkásait.

Némi korrupció árán rábeszéli a német hatóságokat, hogy a termelés szempontjából nélkülözhetetlen munkásokkal együtt a gyárat áttelepíthesse a cseh-lengyel határra, Brinnlitzbe. Ekkor készül el az 1100 nevet tartalmazó lista, amelynek résztvevői kalandos úton, de megmenekülnek a krematóriumokból. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arról, hogy a gyár fennállásának hét hónapja alatt semmi olyasmit ne állítson elő, amit a németek hadi célokra tudnának használni. 1945. május 7-én, amikor a tábor lakói megtudják, hogy a németek kapituláltak, és abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon belül elérik Brinnlitzet, Schindler elbúcsúzik védenceitől. Magára hagyja őket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kezére adja magát...