Fáy Aladár: A magyarság díszítő ösztöne + kovácsoltvas-művesség

Püski Kiadó 1994 -olvasatlan

A magyarságkutatás terén hézagpótló munka ez a könyv. Nem ismerteti, hanem esztétikai tekintetből vizsgálja a magyar nép díszítőművészetét. Szerzője a tervező művész szemével és tapasztalatával kutatja a népművészet képzeletbeli, szerkezetbeli, ízlésbeli sajátosságait, ösztönös törvényszerűségeit, díszítőerejének lélektani okait, egyetemes jelentőségű értékeit. Egyszerű, világos gondolatfejtéssel, magyarázatokkal és ábrákkal vezeti az olvasót a díszítményalkotás örömének rejtett ösztöncsapásain, érzésutain, a magyar díszítmény lényegének, hivatásának és értékének fölismerése felé.
Megkeresi a magyar díszítmények egész vonalrendszerében jelentkező sajátságokat. Foglalkozik a díszítőerő egyetemes törvényszerűségeinek a magyar nép díszítőművészetében való érvényesülésével, s ebből következtet a magyar lélekalkatára, ízlésének követelményeire.
Ez a munka nem dísztárgynak készült, hanem szélesebb rétegek könyvének, tanítók, rajztanárok, tervező művészek, kivitelező iparosok hasznos szerszámának, s a megrendelő és vásárló útbaigazítójának, a magyar otthon magyar ízlés-őrének.

+ajándék - Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség
Corvina 1982 -a könyv utolsó harmada nedvességet kapott és a lapok hullámosak - ezért is ajándék...

...Pereházy Károly a hazai kovácsoltvas-művesség történetének egyik kitűnő ismerője, aki az elmúlt években több szakdolgozatában és könyvében vállalkozott egy-egy részterület vagy alkotó bemutatására. Ebben a kötetében a középkortól kezdve századunk közepéig mutatja be a lakatos-műlakatos alkotások jelentős emlékeit, melyek többsége ma is eredeti helyén látható, nem egy azonban már múzeumaink gyűjteményeiben szerepel. A tárgyak bemutatásán kívül foglalkozik a szerző a szakma, a technológia történetével is, sőt a hazai irodalomban elsőként állított össze egy teljességre törekvő mesterjegyzéket, közölve a lakatosmesterek-művészek legfontosabb életrajzi adatait. Így a kötet nemcsak egy iparművészeti részterülettel foglalkozik, hanem általánosabb művelődéstörténeti szempontból is érdekes.

Személyes átvétel, posta, foxpost, packeta ...