Kategória:
Feladás dátuma:
több, mint egy hónapjaSzabó József Jenő - Ostromlott Ágyak
Jó volt vele. Igazi, teljes kielégülés, bár nem szégyen nélkül való. Még összeölelkezve hevertek, amikor Szabados kinyúlt, hogy a közelben mosogatórongyként meggyűrődött télikabátja zsebében megkeresse a cigarettát és az öngyújtót. Ezzel is megalázván Anitát. Haragból ölelte, gyűlölködve teperte-gyűrte maga alá: megenyhülni most is képtelen. Így még nővel nem volt, s ha ez folytatható és folytatódik, belerendül világképe, szilárd éntudata, meg kell változnia és ő talán valóban megváltozik. A gyűlölködő szeretkezés jobb, tökéletesebb, mint a szeretve szeretkezés? Keserű a cigaretta füstje. Később mégis, leszállván róla, fölsegítette Anita Heimert a kerevetre, puha plédet keresett és betakarta, lavórban langyos vizet hozott, nedves törölközővel megtisztította Anita véres-sáros arcát, később egész testét, a kebelóriásokat, a domború ágyékot, széles csípőt, izmos combokat. Kétségtelen gyönyörűséggel. A dagadt, véraláfutásos bal bokára borogatást tekert. Anita fehéren, lehunyt szemmel hevert a kereveten, fájdalmas mosoly az arcán.