Noé Bárkája (Surányi Miklós) 1927 (5kép+tartalom)

Noé Bárkája (Surányi Miklós) 1927
Magyar Írómesterek sorozat
a Petőfi Társaság jubiláris könyvei
kemény borítós

jó állapotú
borító sérült

Kiadó : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. , Budapest
Kiadás Éve : 1927
Nyelve : Magyar
Azonosító : nincs neki
Típus : regény
Oldalak száma : 298 oldal a borítóval együtt
Mérete : 19 x 13 cm
Készítette : Athenaeum r.-t. Könyvnyomdája , Budapest
Eredeti ára : ??

Tartalom :
A Noé bárkája a magára maradt, idős zeneszerző utolsó éveiről tudósít, ugyanakkor olyan szülők és
gyermekek szomorú sorsát mutatja be, akik - a vagyon megtartásáért, a siker és a karrier érdekében,
még a század első évtizedeiben - megtagadják egymást, titkolják kapcsolatukat a világ előtt. De hiába
a gazdagság, a fényűző életmód, életük szerencsétlen és tragikus.
-----------
Öreg, romantikus város. A Mecsek-hegység oldalában festői asszimetriával nyujtózkodnak el a
házsorok. A székesegyház négy tornya, mint egy középkori kolostor-erősség. Török mecset, minaret,
fenn a hegyen kis kápolna, emlékkeresztek, öreg romok, barátságos szőlők, őszi hervadásban pirosló
erdők, fehér villákkal, lugasokkal, présházakkal... nyáron selyemzöld füvet simogat a szellő...
rózsakertek a napos oldalon, itt-ott még a fügefa is megél, a tenger nincs messze, a déli szél meleg
áramlatokat hoz a Balkán felől... valósággal tropikus levegő. A hegyről szüntelenül csorog a víz az
utcákon, záporeső idején nagy hidakat tolnak ki, hogy az emberek járni-kelni tudjanak a városban,
minden utca meredek, kavicsos, szűk, árnyékos, csendes, finom, kedves kis családi házakkal, amelyek
alatt reggel és délután a pereces sípja szól. Kinyílnak az ablakok és a háziasszony fehér karja
kinyúl, hogy a kosárból beemelje a friss, meleg, ropogós süteményt... Még van itt valami XVIII.
századbeli patriarchalis kényelem, jómód, lustaság, egyszerűség... Néhány utcája, a kanonokok háza,
a püspöki vár környéke valóságos történelmi múzeum, beszédes régi kövek, a tizenkét apostol szobra...
római, őskeresztény, árpádkori meg török emlék, ha építkeznek, régi sírok bukkannak fel a föld alól,
s itt járt Madonna Diva Beatrice, a nagy Corvin felesége, a humanista, gavallér, dúsgazdag, finom
és okos Ernuszt püspök palotájában...
-----------
A kisregény a Kantate folytatása. Regen orgonista már öreg, tönkrement korhely; életének mégis sok
eseménye kapcsolódik a titokzatos Birukov hercegné tragikus életútjához, aki a Mohácsi szigeten
építi föl álmát, a Noé bárkája nevű csodakastélyt, kiégett lelkű fia és ugyancsak titokzatos felesége
számára, aki egy máramarosi milliárdos özvegye s egy kíméletlen hatalomvágytól fűtött öreg lengyel
leánya. Az öreg Lubinszky még unokája törvénytelen gyermekként való anyakönyveztetésétől sem riad
vissza, hogy a mérhetetlen vagyont egyben tartsa, különböző spekulációkban kísérelve meg tovább
növelni az anyagiakat, miközben képtelen saját és gyermeke életének rendezésére. A Kantate és ez a
regény is óriási szenvedélyekről, művészetről, szerelemről, szülői szeretetről szól, a hősök
életmenetét sokszor egészen fantasztikus körülmények között követve; mindkét műnek méltó törekvése a
tartalmas élet, a fékezendő szenvedély, az őszinte emberi viszonyok kialakítása, fontosságának
bemutatása, maga a cselekmény azonban a romantikus fordulatok és megrendítő egybejátszások (különösen
a Noé bárkájában) ellenére sem szerves, inkább az egyes figurák, helyzetek, hangulatok megragadása
szerencsés. A két kisregény nem mentes a közvetett társadalomkritikától sem, annak ellenére, hogy ez
általában elnéző anekdotába hajlik. Surányi minkét regénye ma is színes olvasmány.

5db képet töltöttem fel róla :
[ link felfedése ]

minden külön fényképezve, azt adom ami a képeken van, nem másikat
személyes átadás csak Budapesten , vidékre Posta