Mandics György, Záhonyi András: Tatárlaka és Tordos üzenete

Személyesen Bp-en vehető át: heti 3 munkanapon, munkaidőben a Nyugatinál, gyakrabban az Örs vezér terén, vagy a 16. kerületben.

A tatárlakai korong és tábla eddigi kutatásának eredménye, hogy kettős értelmezést hordoz: egy írástörténetit és egy csillagászatit. A kettő szoros kapcsolatban áll egymással, jelezve az ősi műveltség osztatlan természetét.

Záhonyi András fontos felismerése, hogy a korong és a téglalap alakú tábla is a csillagos eget (annak egymáshoz kapcsolódó két részletét) ábrázolja. A két csillagtérkép-részlet csatlakozási pontjait V alakú jelek jelzik. Az egyik ilyen pont az Orion (a Szekeres és az Ikrek szomszédságában), a másikat az Androméda-Pegazus-Sas csillagképek határozzák meg. Egy ősi kozmikus világmodell áll tehát előttünk.

A felismert csillagképek közül a Kos, a Hidra, és a Nyilas sumer nevét is kiolvashatjuk a korong jeleiből. A jeleket ugyanis megtaláljuk a mezopotámiai szakszótárakban is, s azok csillagászati vonatkozásai megerősítik, hogy csillagtérképről (csillagnaptárral, csillagóráról) van szó.

A precesszióról köszönhetően a korong készítésének kora is megbecsülhető, ugyanis a korongon felismert csillagképek Kr. e. 4500 körül voltak láthatóak március 21-én (az akkri évkezdetkor), a naplemente utáni pillanatban.

A tordosi és az alsótatárlakai leletek történetéről, értelmezéseiről Mandics György alapos szakirodalmi összefoglalójában olvashatunk.

Bérczi Szaniszló, fizikus, csillagász

Fríg, 2018
224 oldal
ISBN: 9789639836402

Hátsó borítón gyűrődés