Liszka József: Bevezetés a folklorisztikába

Új, olvasatlan példány. Személyes átvétel Budapesten vagy csomagküldés.
Kiadás éve: 2011.
Terjedelem: 268 oldal.
Ismertető
Közép-Európában a néprajzi, azon belül a folklorisztikai érdeklődés a népköltészet felfedezésével indult. A 18. század végén, a 19. század elején a német felvilágosodás és romantika hatására a közép-európai népei (így a magyarok, szlovákok, csehek, szerbek stb.) is érdeklődéssel fordultak köznépi dalaik, későbbi kifejezéssel, a népdalok felé. Gyűjtési felhívások születtek, majd megvalósultak az első konkrét kutatások is. Az eredményeket először elszórtan, majd kötetekbe rendezve publikálták. A népköltészet nemzeti nyelveken rögzített alkotásait az adott nemzet kultúrája fontos pillérének tekintették. A folklorisztika fejlődésével, az egyre nagyobb számú, írásban is rögzített variáns ismeretében mind nyilvánvalóbbá vált aztán, hogy a népköltészet (szöveges folklór) egyes, nemzeti nyelveken megfogalmazott változatai bizony nagyon közeli rokonságban állnak egymással. Amellett tehát, hogy a népdalok, balladák, mesék és mondák, közmondások, gyermekmondókák stb. egy-egy nemzeti közösség szellemi kulturális örökségének az elidegeníthetetlen részét jelentik, egy amolyan szellemi kulturális örökségközösség formájában több etnikum is osztozhat rajtuk. Jelen kötetünk a szöveges folklór, népköltészet sajátosságait mutatja be, mégpedig elsősorban a nyelvi határokon átívelő közös vonások tükrében. Tudatosan arra törekszik tehát, hogy az egyes nemzeti népköltészetek közti hasonlóságokat, rokon vonásokat emelje ki, hogy arra hívja fel a figyelmet Tamási Áron szavaival , ami összeköt, s nem ami szétválaszt.