Lángra lobbant a szikra (emlékkönyv a buddhizmus magyarországi meghono

Lángra lobbant a szikra
szerk.: Kalmár Csaba
A Tan Kapuja, 2004
Őszentsége a XIV. Dalai Láma a Buddha parinirvánájának 2500. évfordulója alkalmából 1956. november 29-én Újdelhiben megtartott szimpóziumon a következőket mondta: "A Fényességes Buddha egyik szútrájában megjövendölte, hogy 2500 esztendővel a parinirvána után a Dharma a "vörös arcú emberek földjén" is ragyogni fog. A tibeti bölcsek ezt a jóslatot valamikor saját hazájukra vonatkoztatták, de egyikük, Srí Szakja másképpen magyarázta a kinyilatkoztatást. Szerinte a jóslat Európára utal, ahol a Dharma szintén ragyogni fog. Ennek bizonyos jeleit már most is tapasztalhatjuk."

S valóban, a jóslat igaznak bizonyult, mert a XX. században a buddhizmus Európában is fejlődésnek indult és a Dharma fénye felragyogott a Kárpát-medencében is.

Európában a buddhizmus először a Buddha legendájának átdolgozásában jelenik meg. A középkorban egy népszerű vallásos legenda, a Barlám és Jozafát a Buddha életét ülteti át keresztény közegbe, s ezt görögül, latinul és a Kazinczy-kódexben magyarul is kinyomtatják. A buddhizmus filozófiáját később Schopenhauer, Hartmann, Nietzsche és mások építik be filozófiájukba, a zenében Wagner Parsifalja, az irodalomban Edwin Arnold költészete, Viktor Widmann eposza, Hornstein drámája is merít a buddhizmusból. A XX. században azután egyre több keletről jött buddhista tanító hozza Európába és Amerikába a buddhizmus tanításait és különböző irányzatait. Ezeknek az elmúlt évszázadban számos nyugati követője és beavatott tanítványa akadt, s mára a buddhizmus nyugaton is olyan világvallássá fejlődött, amely egyre több vallásos gyakorlóra, kutatóra és támogatóra talált.

Minden valószínűség szerint már a honfoglalás előtti magyarság is kapcsolatba kerülhetett vándorlásai során a buddhizmussal, bár erről konkrét adatok nincsenek. A Barlám és Jozafát mellett a Mátyás király udvarában tevékenykedő Galeotto Marzio írásaiban is megtaláljuk a buddhizmus ismereteinek nyomait. A Buddha tanításával kapcsolatba kerülő első magyar, az első "nyugati tanítvány" Kőrösi Csoma Sándor volt. Őt követték Mednyánszky anyai nagyapja, Szirmay Boldizsár, aki nagyúri magányában jelentős terjedelmű, összefüggő elméleti munkát írt - Közép-Európában feltehetoen elsőként - a buddhizmusról (mindössze ennyit lehet tudni róla), majd Hollósy József, Mednyánszky László, és késobb a XX. század második felében Dr. Hetényi Ernő és a többiek, akik ilyen vagy olyan módon találtak rá a Dharma ösvényére, megismerték, tanulmányozták, továbbadták, és legtöbb esetben életükben meg is valósították.
Ebben a kötetben azoknak az elhunyt magyar buddhista mestereknek, tanítóknak, orientalista kutatóknak, íróknak, költőknek az életrajzi adatait gyűjtöttük össze, akik a buddhista vallás és kultúra területén hozzájárultak ahhoz, hogy a buddhizmus Magyarországon meghonosodjon, meggyökeresedjen és életeros fává növekedjen.

Jó Állapotú Könyv, Akár Ajándékozható Is
MÁS Köteteket Is Hirdetek Ugyanitt De Külön Külön
Magánszemélyként hirdetek. Átvehető a Szemere telepi vasútállomásnál, A hirdetés alján van a térkép, előzetes telefon mb. alapján tudunk pontosítani időpontot és helyszínt. Letiltott telefont nem veszek fel, SMS-re nem reagálok. Posta, csomag automata, futár,(1390ft-tól) vevő kockázatára, előre utalással, garancia nélkül. Új termékeknél 72 H cseregarancia. Árucsere nem érdekel. Hogy megvan-e ne kérdezd, ha elkelt leveszem! A bolti kép-ha megjelenik- csak ár infó!
Kérlek, nézz szét a hirdetéseim között, válogass kedvedre
- asztali gépen jobb oldalon kapcsolatfelvétel alatt "további hirdetései"-re kattintva
- mobilon alul, a térkép alatt "az eladó összes hirdetése" megnyitásával.