Kacziány Ödön - Égő határ malommal

Kacziány Ödön - Égő határ malommal

Jellegzetesen szuggesztív szimbolista kép.

Olaj-vászon technika
Mérete: 33*44 cm

Mérete a csodaszép blondel kerettel 52*63 cm
A személyes átvételt preferálom, de kérésre postázom is.

A mű keletkezésének korszellemét híven tükrözi a kortárs Kosztolányi Dezső A vér és tűz dala költeménye. ( [ link felfedése ] )

Tekintsd meg további termékeimet is!

Kacziány Ödön

Festő. Előbb Barabás Miklósnál, majd a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult 1869-től. 1874-76 között Párizsban, az École des Beaux-Arts-ban képezte magát. Rómában járt tanulmányúton. 1904-ben a Nemzeti Szalon Ernst Lajos-díjjal jutalmazta, 1906-ban ugyanitt gyűjteményes kiállítása volt, majd 1909-ben Nemes Marcell-díjjal tüntették ki. A Műcsarnokban Wahrmann-díjat és társulati nagydíjat kapott 1909-ben.
1914-ben a velencei kollekcióval vett részt, 1920-21-ben Karlsruhéban, Mannheimben és Düsseldorfban mutatta be műveit. Tőle származnak a szegedi pályaudvar faliképei. 1932-ben a Műcsarnok retrospektív kiállítást rendezett számára. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, egy-egy képe a főváros, illetve a Történelmi Képcsarnok tulajdonában van. Gulácsy mesterének tekintette. A szimbolizmus egyik legnagyobb magyar képviselője.

"Nehezen birkózott meg az alacsony ízlésű és műértelmű közönség számára festett női és férfi portrékkal is, ám megélhetését ezekben az első szegedi években csak ezekből a bérmunkákból tudta fenntartani. A kényszerű kompromisszumok ellenére ezek a képei is őrzik azt a mélytűzű, szellemtől áthatott festésmódot, mint oltárképének Krisztusa. Egy Kacziány kép tulajdonosa elmesélte, milyen megrendítő élmény pipázó dédapja képét látnia a falon; mintha az elmúlt évszázad ködén, és a pipafüstön keresztül nézne rám, a szemei pedig öröktől ismerősek, mintha az én szemeim lennének. Ezek a tiszta tekintetű, humánus portrék, ezek a rendkívül szűk térbe szorított élettörténések, mind úgy lobognak, mint a pásztortüzes képek máglyái, mintha nem húnyhatna ki belőlük az élet. A tűz 1885ben ismét bélyeget nyomott Kacziány művészetére. A szegedi Színházban egy áprilisi délutánon tűz ütött ki, és porig égette az épületet. A festő érzékletesen leírja az ötven hatvan méter magasan lobogó, izzó lángtengert, mely a fehértől a sötétvörösig, mindenféle színben játszott. Mint pokoli manók táncoltak a lángnyelvek sziporkázva, pattogva égett a gazdag anyag. Még a késő esti órákban is, mint izzó kráterből tört ki a féktelen elem Megemlíti, amint a színtársulat tagjai, kiknek esedékes fizetését másnap kellett volna kapni, milyen némán, kétségbeesetten álldogáltak a tűz körül, milyen meghatóan búcsúzott az oszló színtársulat a leégett színháztól. Ez a jelenet, az égig csapó lángnyelvek körül álldogáló em berek, élete végéig festészetének visszatérő témájává vált."

Váraljai Anna: Ember a tűz mellett, Tisztatáj, 2012

Kacziány a tüzes sorozat élményét a fentieken kívül a továbbiakban részben mestere, Barabás Miklós A Vezúv kitörése Nápolyban katartikus festményéből, részben a trianoni tragédiát követő erdélyi őrtüzek tisztító mozgalmából meríthette.

Legutóbb Kacziány Ödön: Titkos sziget című képe a Kieselbach 2022. december 20-i (70.) aukcióján a 320 ezer forintos kikiáltási árhoz képest 600 ezer forintos leütési áron kelt el ( [ link felfedése ] )

Turbulens időkben a pénz értékvesztése elkerülésének legjobb módja a műtárgyvásárlás.