Justitia, az igazság Istennője - Tekintélyes bronz szobor

Justitia: Az igazság, igazságszolgáltatás) az erkölcsi erő istennője a római mitológiában.

Meseszép bronz szobor, mérete: 40cm magas, jelzett, márvány talpazaton, hibátlan állapotban.

Justitia az igazságot megszemélyesítő római istennő, a görög Diké, illetve Themisz istennők a megfelelője. Rómában Iustitia megjelenítése papjaival egyetemben nem örvendett túl nagy népszerűségnek a köztársaság korában, jobban kedvelték a vele sok hasonlatosságot mutató Aequitas istennőt, a jogegyenlőség, méltányosság istennőjét, akit gyakran jelenítettek meg mérleget tartó nőalakként. Az igazság istennőjének kultusza Tiberius korában alakult ki, később Aequitas attribútumait is megkapta.

Az ókori érmeken Tiberius római császár korától fiatal nő alakjában ábrázolták, aki egyik kezében csészét, a másikban jogart tart. Az ókorban kivételes esetben jelenítették meg bőségszaruval és mérleggel. Gyakran bekötött szemű, kardot (pallost) és mérleget tartó ábrázolások (festmény, szobor) későbbiek. Ábrázolásait gyakran törvényszékek, bírósági épületek előtt, aulákban, termekben helyezték el, helyezik el.

Kard: Az ábrázolásokban a kard (pallos) a bűnös megbüntetésének (a bűnösre lesújtani kész kard) jelképe.

Mérleg: a mérés, mérlegelés, bíráskodás, megítélés, kiegyensúlyozás, a kiegyensúlyozottság, az igazságosság, az okos belátás jelképe. Az égi és a földi, az isteni és a túlvilági igazságszolgáltatás szimbóluma.

Szemkötő: A 15. század óta Justitiát gyakran ábrázolták szemkötővel. A szemkötő tárgyilagosságot képvisel, ítéletét ne befolyásolja hatalom, pénz vagy gyengeség, az igazságban a pártatlanság érvényesüljön. Ám ez nem azt jeleni, hogy az istennő vak.

A kígyó: Nem minden ábrázolásban tüntetik fel, a jogban az óvatosságra, a bölcsességre valamint az igazságra utal. Mivel egyes ábrázolásokban Justitia lábbal tapossa el a kígyót. Ezen összefüggésben jelentése a bűntől (Bibliai kígyó ábrázoláshoz kapcsolt eredendő bűntől) való elhatárolódás, kísértés távol tartása.