Faragó Imre: Ber Bere Berény + Helynévrégészet 2

Személyesen Bp-en vehető át: heti 3 munkanapon, munkaidőben a Nyugatinál, gyakrabban az Örs vezér terén, vagy a 16. kerületben.

A két könyv együtt eladó, az ár a két darabra vonatkozik. A képeken látható állapotban.

Ber Bere Berény - avagy helynévadás a Kárpát-térségben:
A ragozó nyelvek körébe tartozó magyar nyelvnek nem csak a szókészlete, hanem helynevei is a szó legalapvetőbb részéhez a képet megjelenítő gyökből képződtek. A helynevek egy gyökre, ritkábban két gyök összekapcsolódására épülnek és a helyjelölést a hozzájuk tapadó földrajzinév-képzők vagy földrajzi köznevek hozzák létre. Azok a földrajzi nevek, amelyekben kimutathatók a magyar nyelvi gyökök és magyar földrajzinév-képzők, magyar nyelvi alapból indultak. A könyv fő mondanivalója, hogy magyar nyelvi alapot feltételezve lehet valódi összefüggést és kapcsolatot találni a Kárpát-térség földrajzi nevei között. Környezetünk helyneveinek jelentős része jóval a mai szomszédos nyelvek megjelenése előtt már létezett és földrajzi helyet jelölt. E nevek mai, nem magyar nyelvű formái másodlagosan jöttek létre, és a magyarból vagy a magyarhoz közel álló nyelvi alapból indultak.
A helynevek nyelvi alakulatok, amelyek földrajzi helyeket jelölnek. Nélkülük lehetetlen a tájékozódás. A nyelv e részei ugyanolyan fontosak, mint a mindennapi közszavak, hiszen a tájékozódás, a helyváltoztatás, még kis területen is, a napi emberi tevékenység része. Ezért a helynevek, más néven földrajzi nevek, már akkor megjelentek, amikor az emberi beszéd kialakult, és mindez a messzi ósidókbe nyúlik vissza. Milyen nyelven, milyen nyelvi alapokon nyugszik a helynévadás a magyarság mai lakóhelyének környezetében? Milyen nyelvi alapra vezethetók vissza a ma a Kárpátok környezetében hallható és olvasható földrajzi nevek? Kik voltak a névadók és kik használják ma a neveket? Hogy fejlódtek, változtak, alakultak a nevek írott formái? Ezekre a kérdésekre ad választ e könyv, kevesebb nyelvészeti, de annál több helynévi példával, térképekkel, táblázatokkal, a laikus számára is érthetóen.

Helynévrégészet 2:

A nyelvi gyök alapú névrégészet rávilágít arra, hogy a magyar nyelv jóval korábban a Kárpát-térség nyelve volt, mintsem azt iskolai tanulmányaink során megtudhattuk. Az 1870-től kialakított nyelvtudomány a magyar nyelvű népesség bevándorlásának elméletét tette kizárólagossá, de ez az elmélet nem tudott választ adni arra, hogy lehetnek óriási számban magyar nyelvi alapon nyugvó földrajzi neveink. Ezt az ellentmondást fedik el a puszta személynévből keletkezett és a törzsnévből létrejött névmagyarázatok, amelyek uralják helyneveink etimológiáját. Ezzel párhuzamosan jelent meg a többnyire szláv közszavakból való eredeztetés, illetve a kettő kombinációja, amelynek lényege, hogy sok magyar helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, de a név alapja szláv személynév volt. Az elmélet szerint a betelepülő magyarság átvette a szlávok személyneveit, közszavait és abból hozott létre magyar helyneveket. Ezek a magyarázatok nem csak helyneveink nyelvi eredetét kendőzik el. Az indoeurópai nyelvészet másik lényege, hogy nem tár fel és nem ad meg összefüggést a nevek között, nem tudja kimutatni a helynévanyag nyelvi névbokrait. Vizsgálatai révén szinte minden név egyedi, egyedül fejlődött, nincs összefüggése más nevekkel. Ezzel a megoldással a névanyagot nyelvi értelemben szétszórja, nem adja meg a közös gyökereket és a nevek egymással való kapcsolatát. Minderre a Helynévrégészet 1, és 2. kötet, és a bennük foglalt gyök + helynévképző(k) alapú vizsgálat eredményei rácáfolnak. A nevek a gyökök révén szoros kapcsolatban vannak egymással, ez egyben utal arra is, hogy a névadók egy közös nyelvet beszéltek. E nyelv gyökeiből indult a névadás, amely elsősorban a földrajzi hely vagy elem egyedi, kidomborodó természeti tulajdonságait írja le, így érthető meg, az a jelenség, hogy egymástól nagy távolságra fekvő földrajzi helyek azonos, vagy nagyon hasonló nevekkel rendelkeznek ma is a Kárpát-térségben.