Elfriede Jelinek: Egy sportdarab

Személyes átvétel bármelyik négyes, kettes vagy hármas metró megállóban.
Postázom is, utalás után. Csomag házhoz, Postán átvehető csomag, MPL, Packeta automatakba is.
Nagyon sok könyvet hirdetek.

Repültek üvegek, dobozok, kalapok, sapkák, kezek, estek testek, ezek a szívnek mind jól is estek. Karácsonyi dalok zengedeztek, holott hol volt ott karácsony. Már ugyan ki vert volna agyon, fojtott volna meg, netán, puszta kézzel, személyesen hat embert? Senki, mondtam volna még pár éve. Ma már tudom: közülünk sokan, mert bizonytalan ugyan, sokan íróasztal mellőli tettesek csak ilyenkor, de bizony ott az a szempont, hogy inkább szemet hunytak, elszundítottak, nem léptek életbe v. hivatalba az íróasztal őrhelyen, nem hívtak egy adott telefonszámot, jobb meggyőződésükről aláírásukkal vagy tiltakozó költeményük megírásával nem adtak számot. Jelinek sportkönyvet írt, mert a sportban látja a háború modern formáját. A sportban is, akárcsak a háborúban a trófeáért harcolnak, kitüntetéseket osztogatnak, győzelmek és vereségek váltják egymást. Erőszak, taktikázás s a beszédek meggyőző ereje csakúgy a sport sajátja, mint a háborúé. Mindkettő tömegeket mozgósít, értékrendeket formál át, eszményképei, hősei és áldozatai vannak. Senki nem maradhat ki a történésekből. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek könyve zűrzavaros világunkról sohasem volt annyira aktuális, mint ma.