Bosnyák Zoltán: Hogyan szállta meg a zsidóság városainkat?

Bosnyák Zoltán: Hogyan szállta meg a zsidóság városainkat?

Megérkezett a Önvédelem könyvek első része, ami nem mással debütál, mint Bosnyák Zoltánnak egy tanulmánykötetével, mely a Hogyan szállta meg a zsidóság városainkat? címet viseli.
A mű eredetileg egy hosszabb cikksorozat, mely könyv alakban eddig soha nem jelent meg.
Bosnyák Zoltán a lehető legalaposabb levéltári kutatások alapján vizsgálta főbb városaink szociológiai változásait, kezdve a fennmaradt középkori írásos emlékekkel, majd merítve az újkor adataiból és eljutva egészen a 40-es évek bőséges információ-halmazaihoz. Nem kis munkára vállalkozott Bosnyák, de könyvét teljes elégedettséggel tehetjük le, mert alaposan és szemléletesen mutatta be városaink elzsidósodását.
A mű 89 oldalon, igényes műnyomópapíron látott napvilágot. Minimális példányszámára való tekintettel a postázás teljesítése a megrendelések sorrendjében történik. Átutalás előtt érdeklődj a készletről!

Magánkiadás, Budapest, 2024.
89 oldal, minőségi műnyomópapíron.

Minimális példányszámban megjelent mű, kereskedelmi forgalomba nem kerül.

Leírás
A városok minden korszakban a történelem kezdetétől egészen napjainkig a kulturális, a szellemi és a gazdasági haladás központjai voltak. Az ókori kultúrnépek nagy teljesítményei is egy-egy város nevéhez fűződnek. Elég, ha itt Athént, Rómát, a mezopotámiai nagyvárosokat, Karthágót említjük. A középkor kultúralevezető és szétsugárzó központjai a német-olasz kereskedővárosok. Az újkorban a technika minden képzeletet felülmúló fejlődésével hatalmas arányúra fejlődő világforgalom, világkereskedelem és a gyáripar minden eddigit felülmúló lendületet ad a városképződésnek. A városok ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolnak a népességre. A városba özönlés sok helyen egész vidékek, országrészek elnéptelenedéséhez vezet.
A földtől, a falutól való elszakadás társadalmi betegséggé fajul (Franciaország). Mi csábíthatja vajon ilyen leküzdhetetlen, ilyen ellenállhatatlan erővel az emberek százezreit és millióit a városokba? Az okok kétségtelenül igen különbözőek. A kényelmesebb és könnyebb élet, a szórakozás változatossága, a boldogulás, az érvényesülés, meggazdagodás csalóka reményei bizonyára a városba özönlés legfontosabb indokai közé tartoznak. A nagyarányú városfejlődésnek megvoltak a kedvező és előnyös, de hátrányos oldalai is. A városokba húzódott tömegek életszínvonala, civilizációja általában emelkedett ugyan, de gyökértelenné vált, kiszakadt a régi életkeretekből, amelyeket a faji lelkület alakított ki s belekerült egy színtelen, romlott, silány, idegen világba, amely lassan elsorvasztotta benne a faji érzéseket és sejtéseket.

Városi gettókba tömörül a zsidóság
Attól a kortól kezdve, hogy a zsidóság kilép őstörténelmének hazájából, amikor még nomád pásztornépként él az arábiai pusztákon, mindig, mint kereskedő nép szerepel. Egyéb foglalkozási ágak egészen alárendelt jelentőségűek a zsidó népnél. Az ókor nagy kereskedelmi központjaiban mindig jelentékeny számú zsidót találunk. Fokozódott a zsidóknak ez a városba-tömörülése a teljes szétszóratás után, amikor a legnagyobb részük elhagyta Palesztinát. Kialakul az ókor, még inkább a középkor jellegzetes zsidó települése: a gettó. A különtelepülés kezdeményezői a zsidók voltak. Eleinte ők akartak külön élni. Később a befogadó népek is szükségét látták a zsidók teljes elkülönülésének. A zsidó utcát, a zsidó negyedet fallal vették körül. Kapuját éjszakára bezárták. Lakónegyedeiket a zsidók csak a zsidójellel megjelölve hagyhatták el. Bár a középkorban az uzsora és más hasonló gazdasági funkciók miatt állandó a súrlódás és ellentét a városi polgárság és a zsidók között s ezek az ellentétek sokszor heves összetűzésekhez vezetett, a zsidók mégis páratlan szívósággal ragaszkodtak a városi életformához.
Nem a kultúra a fontos, hanem az üzlet
Inkább vállalják az üldöztetéseket is, a rájuk rótt terheket, mégis a városokban maradnak. Mi lehet az oka konok kitartásuknak?