Bacchus - szőlő és bor Istene

Bacchus - szőlő és bor Istene

Részletesen kidolgozott, bronz szobor, mérete: 21,5cm magas, 12cm széles, 15cm hosszú, márvány talpazaton, hibátlan állapotban.

A Bacchus névvel rengetegszer találkozhatunk. Éttermek, borlovagrendek, különböző borral kapcsolatos események névadója. De ki is volt valójában Bacchus, vagy ahogy még gyakran nevezik, Dionüszosz?

Mitológiai eredet

Bacchus és Dionüszosz - tulajdonképp ugyanarról beszélünk. A különbség csak annyi, hogy amíg Bacchus a római mitológia istene, addig Dionüszosszal a görög hitvilág tanulmányozása során találkozhatunk. És hogy mi a közös bennük? Röviden: a bor. Mindkettőjüket a bor, a jókedv, vidámság isteneként tisztelték az ókorban.

Bacchus születése: Bacchus (Bakkhosz) név eredetileg nem is római, hanem keleti eredetű. A régi Rómában a jókedv, a vigalom, a szüret, szőlő és bor isteneként tisztelték. A legenda szerint ügyes borkereskedőből vált a bor istenévé. Gyakran találkozni a Liber Pater, illetve a Liber elnevezéssel is Bacchus emlegetésekor. Nevéről egy hordótípust is elneveztek. Bizonyára mindenki hallott már a Bacchus-hordóról. Régen a kétfüles kishordót illették ezzel a névvel. Az ókori Rómában és Görögországban is nagy becsben tartották a bort, s ezért istenüknek évente rendszeresen tartottak ünnepélyeket, úgynevezett bacchanáliákat. Ezeket a más néven szaturnáliáknak nevezett ünnepségeket minden év december 17-e és 23-a között ülték, s ilyenkor egymást is megajándékozták. A rómaiak és a görögök is úgy hitték, hogy a bor isteni eredetű, ezért is tartották nagy becsben istenüket.

Dionüszosz - A Bacchus-Dionüszosz kultusz tulajdonképp nem választható el egymástól. Ez már a legrégebbi görög időkben, s később az egész görög-római világban elterjedt. Dionüszosz (Dionysos) a szőlőtermesztés, a bor, és a mámor istene. Dionüszosz Zeusz és halandó szerelme, a Hold istennőjének Szemelének gyermeke. Ő volt az, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. Dionüszosz már fiatal korában megízlelte a bort, s ekkor kezdte el terjeszteni kultuszát, amely így Egyiptom és India után görögföldön is elterjedt.A kezdetek kezdetén Héra féltékeny lett Dionüszoszra, ezért megölte annak anyját. Így Zeusznak a saját combjában kellett kihordania a magzat-Dionüszoszt. Amikor aztán megszületett, Héra tovább üldözte, mígnem kénytelen volt elmenekülni. Zeusz parancsára Hermész a gyermek Dionüszoszt Nüszába menekítette, s ott a nimfák egy szőlőtőkével benőtt barlangba rejtették. Itt ízlelte meg először a bort, s innen vitte el az első szőlővesszőt Ikariosz athéni pásztornak. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos tivornyákká váltak, mely jókedvnek az oka természetesen a bor fogyasztása volt. Később Dionüszosz feleségül vette a Naxosz-szigeti Ariadnét, s öt gyermekük született. Amikor a világ meghódolt a bor kultusza előtt, Dionüszosz az Olümposz hegyére költözött, s az istenek között kapott helyet.