Az ókori Irán - Médek, perzsák, párthusok (Roman Ghirshman)

Roman Ghirshman: Az ókori Irán - Médek, perzsák, párthusok

Szerkesztő: Sellő Edit
Fordító: Molnár Ágnes
Lektor: Puskás Ildikó, Déri Balázs

Gondolat Könyvkiadó, 1985
349 oldal
Fűzött, keménytáblás papírkötés, illusztrált borító
ISBN: 963-281-495-9
Megkímélt, szép állapotú

Irán kivételes földrajzi helyzete révén évezredeken át összekötő kapocs volt Nyugat és Kelet között, s az őskortól kezdve különböző népek civilizációinak elemeit vette át, formálta a saját képére, és adta tovább. Roman Ghirshman, az ősi Irán felfedezésén a legtöbbet fáradozó tudósok egyike, e terület történetét tárja elénk a barlangi ember kőkori leleteitől kezdve egészen a középkor kezdetén bekövetkező iszlám hódításig. Először indoeurópai népek, médek és perzsák több, egymást követő hulláma érkezett az Iráni-felföldre, majd létrejött az óperzsa birodalom. A híres akhaimenida dinasztia (Kürosz, Dareiosz, Xerxész) törekvései és hódításai, a történelemben először, világuralmi igényekkel fellépő civilizációk összeütközéséhez vezettek. E harcok kimenetele döntő hatással volt az emberiség további sorsára. Több mint három évszázadon át folyt a harc a görögök ellen, kelet harca Nyugat ellen, a mediterrán partvidék biroklásáért. Az Akhaimenidák uralmának Nagy Sándor vetett véget, amikor seregeivel elindult Perzsia, majd India meghódítására, és létrehozta világbirodalmát, amely azonban nem sokkal halála után széthullott, s a szeleukida dinasztia vette át az uralmat a régi perzsa királyság fölött. A Szeleukidák hatalmát a párthusok uralma váltotta fel Iránban. Az ókori iráni civilizáció utolsó virágkora a szászánida birodalomban bontakozott ki, melynek kemény harcokat kellett vívnia Róma ellen. Az újperzsa birodalmat végül az arab hódítók döntötték meg az i. sz. 7. században.

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés. Irán földrajzi arculata 9

Az őstörténet 15
A barlangi ember 15
A sík vidék első lakója 16
Irán őskori civilizációja az i. e. 4. évezredben 20
Irán az i.e. 3. évezred kezdetén 32
Irán az i.e. 3. évezredben 37
Irán az i.e. 2. évezredben 46
Elám 49
A kassúk 50

Az irániak honfoglalása 58
A médek és a perzsák bevándorlása 58
A méd egység kialakulása 74
A kimmerek és a szkíták 80
A méd királyság 82
A lorsztáni bronzok 83
Küaxarész 90
A zivijei kincs 90
Elám és a perzsák. Az akhaimenida korszak kezdete 101

Kelet Nyugat ellen 109
Az akhaimenida birodalom 109
Kürosz 110
Babilón bukása 113
Paszargadai 115
Kambüszész 119
Dareiosz 122
Az akhaimenida birodalom közigazgatása 125
Dareiosz hadjáratai 128
Dareiosz poitikája és törvényhozó munkája 134
Az akhaimenida birodalom vallása 136
Az akhaimenida birodalom nyelvei és írásai 144
Az akhaimenida kor művészete 146
Az akhaimenida kor gazdasági és társadalmi élete 162
Dareiosz utódai 168
Xerxész 170
I. Artaxerxész 173
II. Dareiosz 175
II. Artaxerxész 176
III. Artaxerxész 180

Nyugat Kelet ellen és Kelet válasza 184
Az akhaimenida birodalom bukása. Nagy Sándor 184
A Szeleukidák 196
A szeleukida kor művészete 207
A szeleukida kor gazdasági és társadalmi élete 213
A párthusok 218
A párthusok és Kelet 233
A párthus birodalom belső szervezete és közigazgatása 235
A párthusok és a görögök 239
A párthus birodalom vallása 241
A párthus kori városépítés, építészet és művészet 245
A párthus birodalom gazdasági és társadalmi élete 255

Az iráni civilizáció kiteljesedése 261
A Szászánidák 261
A szászánida birodalom belső szervezete, közigazgatása, hadserege 280
A szászánida birodalom vallása 285
A szászánida kor képzőművészete, irodalma és tudományos élete 289
A szászánida birodalom gazdasági és társadalmi élete 314

Összefoglalás 322
Bibliográfiai Tájékoztató (Déri Balázs) 330
Képek jegyzéke 332
Név- és helynévmutató (Szamosi Ivánné, Déri Balázs) 336

Budapesten személyesen átvehető, vagy előre utalás után postázom (MPL automatába 2 kg-ig 1425,- ft, postán maradó 2265,- ft, házhoz kézbesítés 2915,- ft)