A romantika értékrendszere (Horváth Károly)

Horváth Károly: A romantika értékrendszere

Lektor: Szabó G. Zoltán

Balassi Kiadó, 1997
307 oldal
Ragasztott papírkötés
ISBN: 963-506-152-8
Újszerű

Előszó

E munkám a magyar romantika egyes mozzanatait az európai irodalom áramában elhelyezve, összehasonlító módszerrel igyekszik megvilágítani. Ha a romantika képviselőinek kiáltványszerű megnyilatkozásait összevetjük e nagyon szerteágazó, komplex művészeti irány körülírására, a romantikusnak tekintett alkotások közös jegyeinek összefoglalására tett mai kísérletekkel, kiderül, hogy a romantika fő sajátossága a költői-művészi szabadság: a művészi egyéniség felszabadulása mindenféle szabályozottság alól, a témaválasztásban, a jellemek megalkotásában és a lelkiállapotok bemutatásában éppúgy, mint az új tartalomnak megfelelő műforma (műfaj, stílus, verselés stb.) megválasztásában. A romantikus felszabadulás sem az irodalomban, sem más művészetekben nem parttalan, hanem korhoz kötött, a klasszicista irányzathoz képest szabadabb, bár nem egyszerűen ellenhatás a klasszicista szabályozottságra, és - noha vannak előzményei - a XVIII. század végén jelenik meg, a XIX. század második harmadában pedig először elhalványul, majd újabb művészeti irányzatoknak adja át a helyét, melyek egyes elemeit vagy elveti, vagy beépítik. A romantikus költő magából alkot magának szabályt, spontán módon érzi, hogy meddig mehet el. Vörösmarty és olykor Shelley, Slowacki és Petőfi felülmúlják elődeiket a költői képalkotás gazdagságában és merészségében, de metaforáik, szimbólumaik általában nem olyan bonyolultak, nem többértelműek, mint a szimbolistákéi vagy Adyéi. Bevilágítanak a lélek titkos mélységeibe, de nem szállnak alá annyira, mint utódaik. Bátran vállalkoznak életüknek vagy életük egyes mozzanatainak bemutatására rendszerint "személyes regény"-nek (roman personnel) nevezett énregényeikben - mint Chateaubriand a Renében, Musset A század gyermekének vallomásaiban, Eötvös A karthausiban -, de megőrzik a cselekményfonalat, nem vesznek el a részletekben, a gondolatok kötetlen felidézésében, mint Proust, Joyce vagy Szentkuthy Miklós. Minden elődjüknél jobban hangsúlyozzák a szerelem és a szenvedély jogát, sőt legtöbbjük ebben találja meg az élet teljes interzitású átélésének lehetőségét, és elsőrendű értékkategóriává emeli. Ne feledjük azonban: a romantikus szerelem inkább elvont-érzelmi: áradozó vagy kesergő, az erotikát általában csak érinti és szinte légiessé szelídíti. Ezen a téren a romantikusok ritkán mentek el odáig, mint a reneszánsz vagy a XX. század költőinek jelentős része.

Tartalom

Bevezetés 5
A romantika fogalma 7
A romantika műfaji rendje és korszakai 17
Romantikus költői sors és nemzeti sors
Kölcsey pályafordulatai 32
A romantika természetszemlélete 75
A romantika képzeletgazdagsága Vörösmarty Mihály első költői korszakában
A Zalán futása és a Csongor és Tünde 116
A romantikus jellemkontraszt és tragikumfelfogás
Lélek- és jellemábárzolás Vörösmarty Mihály epikájában és drámai műveiben 130
Az elégikus hangulatú romantikus lírai-epikai költemény
Szerelem - természet - mulandóság - emlékezet 150
Haza és emberiség eszménye Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében 174
Az 1848-1854 közti fordulat a romantika irodalmának szempontjából 192
Vallási jellegű látomások
Álom, halál, örökkévalóság Arany János, Tompa Mihály és Vajda János költészetében 196
A romantika eszme- és eszményrendszerének szintézise: a XIX. században írt emberiségköltemények 234
Az ember tragédiája szereplőinek és motívumainak bibliai és világirodalmi előzményeiről 245
Az ember tragédiája mint a romantikus emberiségköltemény teljes megvalósulása 281
Rövidítések 307

Budapesten személyesen átvehető, vagy előre utalás után postázom (MPL automatába 2 kg-ig 1425,- ft, postán maradó 2265,- ft, házhoz kézbesítés 2915,- ft)