Kategória:
Feladás dátuma:
több, mint egy hónapjaAz egyik értelmező szótár így határozza meg a giccset: A giccs látszólagos művészi alakítás, amely kellemes érzeteket keltő tartalmi (erotikus, politikai, vallásos, szentimentális) elemekkel pótolja a hiányzó formáló erőt. Ludwig Giesz szerint, aki eddig a legátfogóbb könyvet írta e témáról, a giccs szó használata igen helyénvaló művészeti szemét értelemben.
Hermann Broch úgy véli, hogy a giccs nem silány művészet, hanem különálló, éspedig zárt rendszer, amely idegen testként ül a művészetek zárt rendszerében, vagy ha úgy tetszik, mellette helyezkedik el. Ezen kívül a giccs hazugság, amely arra az emberre hullik vissza, akinek ilyen hazug és szépítő tükörre van szüksége, hogy benne magára ismerjen.
Gillo Dorfles és szerzőtársai úgy látják, hogy a giccs mindinkább korunk tipikus megnyilvánulásává vált, olyan hatalomra tett szert, amellyel bajosan lehet szembeszegülni. Kórokozója behatol életünk minden területére, hogy alattomos hatását kifejtve emberi tartásunkat, hiteles értékeinket ássa alá.
E könyv célja, a szerzők bevallott szándéka szerint, hogy felébressze a giccsesség bűntudatát minden olvasójában, és még ha olykor szélsőséges nézeteivel kicsit elbizonytalanítja is, elgondolkodtassa, és képessé tegye arra, hogy meglássa az olcsó hazugságot és a pöffeszkedő szemfényvesztést életünk sok-sok területén.
Gillo Dorfles a nemzetközi esztétikai irodalom jól ismert olasz képviselője, több modern művészettel foglalkozó monográfia és esztétikai-szociológiai mű szerzője.
Gondolat Kiadó, 1986, 317 oldal, m.:24cm, sz.:17cm, vtg.:2,5cm, keménytáblás, papír védő borítóval. Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrált, minőségi fényes papírra nyomva.
Hibátlan állapotú antikvár könyv.
Igény esetén postázom.
Kérem ne kérdezze, hogy megvan-e. Csak olyat hirdetek, ami eladó.