A gemenci erdők története (Tóth Imre)

Eladó Tóth Imre A gemenci erdők története c. munkája.
Gemenci Erdő- és Vadgazdasági Rt., 2002.
Puhatáblás, 174 oldal.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. által ma kezelt állami erdőket nevezzük tágabb értelemben gemenci erdőknek. Az állami erdő- és vadgazdaság 1968-ban alakult a 39000 ha területű Dunaártéri Állami Erdőgazdaság és az erdőgazdaság egy részén vadásztató 13000 ha vadászterületű Gemenci Állami Vadgazdaság összevonása révén. Ez utóbbi a protokolláris (állami vendéglátásból adódó) vadásztatást is ellátta - az Egyetértés Vadásztársaság igényeinek kielégítése mellett. A Baja környéki 11000 ha-os Duna-ártéri, zömmel hullámtéri erdőtömbben és az ezt határoló, vagy beékelt 2000 ha vízügyi kezelésű élő és holtmedrek, töltések és mederként nyilvántartott erdők, valamint a Bátai Közbirtokosság erdei, az érsekcsanádi és mözsi termelőszövetkezetek hullámtéri tétjei tartoztak a Gemenci Állami vadgazdaság hullámtéri vadászterületébe. Védőövezetként a szeremlei szántók egy része és a bátai nagyrétből lett szántó, mint fontos szarvasváltó helyek, szintén egy időben idetartoztak, mintegy 3000 ha-ral. A vadgazdaság hivatali helyisége, vagyis székhelye a megalakulásakor a gemenci vadászházban volt, a vadászterület északkeleti csücskében. Az akkori Gemenc mindösszesen kettő erdészkerületből, Alsó-Gemenc, Felső-Gemencből álló, összesen bő 1000 ha területű erdőrész volt, olyan, mint például Alsó- és Felső Gyűrűsalj, vagy Alsó-, Közép-, Felső- Pörböly, vagy Kisrezét, Nagyrezét, azaz az erdőtömb 20 erdészkerületéből kettő. 1953-ben a gemenci vadászház volt a táborhelye Homoki Nagy Istvánnak és akkor készült filmje munkatársainak, stábjának is. A Gyöngyvirágtól Lombhullásig című film sikere ismertté tette Gemencet. Először az állami vadgazdaság vette át egész vadászterületére a nevet (Gemenci Állami Vadgazdaság), 1968 őszén pedig az egész erdőgazdálkodási egység, a volt Dunaártéri Állami Erdőgazdaság is. (Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság). Így nőtt a gemenci erdő híre, fogalma és az e névvel illetett erdők területe.
Tartalom:
Bevezetés 5
A gemenci erdők varázsa, fontosabb gazdasági és természeti értékei 6
A gemenci erdők gazdasági és természeti értékei 11
Az ártéri erdők 12
A gemenci erdők nagybirtokos gazdái az 1945. évi államosítás előtt 15
Marsigli megérdemli,, hogy kissé bővebben is írjak róla 21
A bükk előfordulása az Alföldön és Lenesen 24
Mit olvashatunk az Erdészeti Lapok régi számaiban? 27
Mit mondanak a régi üzemtervek? 34
1923-32. évi üzemtervnek felülvizsgálati jegyzőkönyve 38
1925. évben készült kalocsai főkáptalan dusnoki erdőbirtokának, a lenesi erdőnek az üzemterve 41
A vadlétszám alakulása 46
Mit mondanak az öreg erdészek? 48
Az 1961. évi OEF-rendelet 51
Mi történt hosszú szolgálatom alatt az itteni erdőkben? 52
Vadgazdaságot alapító levél 56
Mik történtek velem itteni szolgálatom alatt? 65
1953. április 1-jétől újra Baján 78
Az 1961. évi vándorgyűlés 83
Milyen hatást gyakoroltak a jelentősebb változások 89
Az OEF 116-62/1961 sz. rendeletét alábbiakban ismertetem 101
Az erdőgazdálkodás módszereiben bekövetkezett jelentősebb változások 104
Milyen hatást gyakoroltak erdeinkre a szakmai, vadászati és hatalmi, árvízvédelmi, természetvédelmi, társadalmi igények és országunk faellátási gondjai? 111
Hogyan változott a Duna öntöző, talaj termékenyítő és medervándorlási szerepe? 119
A hidrológiai viszonyok és változásuk 126
Hogyan alakultak az ártéri erdészeti kutatások és eredményeik? 133
Az Alsó-Duna-ártér változása (egy életműről írt disszertáció tükrében) 138
Hogyan működtek közre a magyar természetvédelem helyi feladatainak ellátásában a helyi erdészek és melyek a ma kívánalmai? 139
Zárószó 171
A szövegben előforduló rövidítések 173
Felhasznált irodalom és adatszolgáltatások 174